Vanita - a kristályszappan

Csillagjegyed szerint

Lelki problémád szerint

Bőrproblémád szerint

Kávé

A kávézás elengedhetetlen velejárója a családi összejöveteleknek, hangulatos baráti beszélgetéseknek vagy épp egy üzlet megkötésének. De ezt az apró termést nemcsak a gasztronómiában, hanem a szépségiparban is alkalmazzák. 

Érdekes tény, hogy a kávé szó eredete nem tisztázott, hiszen két variácót is számon tartanak. Az elterjedtebb vélemény szerint egy etiópiai vidék, Kaffa nevéből származik, ahonnan a kávét Jemenbe szállították. A másik lehetőség az arab kahwa szó – amelyből a mi kávé szavunk ered –, ez azonban eredetileg bort jelentett, s csak később vitték át a megnevezést a fekete italra. A 16. században már az egész arab világban a főzött, élénkítő hatású italt jelentette. A kávészemek serkentő hatásának felfedezéséhez több legenda is fűződik. Az egyik változat szerint a kávé élénkítő hatását egy Káldi nevű etióp pásztor fedezte fel Kr. e. 300-ban, aki észrevette, hogy ha a kecskéi a piros bogyókat legelészik, sokkal élénkebbek lesznek. Ezt elmondta a közelben élő szerzeteseknek, akik rájöttek arra, hogy ha a magokat megpörkölik, ízletes italt készíthetnek. A másik történet szerint egy Rhazes (852-932) nevű arab orvos a kávét, a “quawa” nevű élénkítő növényt orvosságként használta és ő említette Al-Haiwi (A kontinens) című munkájában. 1000 körül Avicenna a középkori muszlim gondolkodás egyik legnagyobb alakja is gyógyszerként használta a kávét. Annyi bizonyosnak tűnik, hogy a kávét először a 15. században Jemenben használták élénkítő hatása miatt, valószínűleg szufi szerzetesek, akik szívesen éltek serkentő szerekkel. Innen került ki és vált ismertté a társadalom minden rétege számára. A magyar szájhagyományban a “fekete leves” kifejezés a 17. századból származik. Ma Brazília a világ legnagyobb kávétermelője, amelyet Vietnam, Kolumbia és Indonézia követ a sorban. 

Hatása a testedre

A kávé – mértékletes fogyasztás esetén – serkentő hatással van a központi idegrendszerre, a szívre, a véredényekre és vizelethajtó hatása miatt a vesékre is. A csersav stimulálólag hat az érrendszerre, kitágítja az érfalat. A legújabb amerikai egyetemeken nagyszámú kontrollcsoportokon végzett kutatások kimutatták az alzheimer-kór, parkinson-kór, 2-es típusú diabetes, továbbá májgyulladás és sorvadás előfordulását csökkentő hatását. A kutatási eredmények számos halálozási kockázatokat csökkentő faktorral hozzák összefüggésbe a kávéfogyasztást (főként annak polifenol tartalmára utalva), mint amilyen a szív- és tüdőbetegség, a szívroham megelőzése és a fertőzésekkel szembeni védekezés. Tévhitekkel ellentétben a pubertáskori kávéfogyasztás egészséges, sőt ajánlott a központi idegrendszert serkentő hatása miatt. A minőségi éhezésből fakadó csökkenő figyelőkészség hatásait is ellensúlyozza. 

A kávé legismertebb hatóanyaga a koffein. Nem árt tudni, hogy a koffein csak akkor káros, ha nagyobb mennyiséget fogyasztunk belőle, és ha van olyan alapbetegségünk, melyet súlyosbítana (pl. ha eleve magasabb a vérnyomásunk, vagy szívproblémáink vannak, inkább hanyagoljuk). A koffeinnek számos jótékony hatása van: fokozza a szívműködést, az anyagcserét és a légzést, növeli a vérnyomást és a vérkeringési sebességet, tágítja az agyi ereket, szűkíti a bélben levő ereket és vizelethajtó. Megszünteti az álmosságot, javítja a hangulatot, stimulálja az agykérget, gyorsítja a gondolkodást és átmeneti teljesítménynövekedést idéz elő. Mindezek tükrében elmondhatjuk, ha okosan adagoljuk a koffeint, csak profitálhatunk belőle.